2012. november 26., hétfő

S lőn ...



S lőn ..

Mindig mondom, van még remény, és az emberiség nem rohan eszementen a vesztébe. Mindig lesz, aki egy kicsit előbbre lát az orránál, és az amúgy is csak kis hányadban foglalkoztatott agyi kapacitását arra fordítja, amire való: gondolkodásra.Sőt továbbmegyek, nem áll meg pusztán a gondolati síknál, hanem cselekszik is.

Meglepett, ami történt! Éppen a rét meghódítását tűztem volna ki délutáni célként,el is képzeltem magam, ahogy Don Quijote de la Mancha lovagjaként a szent cél érdekében tűzön - vízen átkelek - mit nekem szélmalom és egyebek - mikor is megdöbbenve konstatáltam, hogy valaki meglovasította a dobozomat. Eltűnt. Se szó, se beszéd. Épp mire az általam szabott moratórium lejárt volna, az öntörvényű doboz csak színes emlékképét hagyta maga után a réten. 

Most akkor mi van? Valaki "titkon" olvassa a blogom ??? Vagy valakinek úgy szúrta a szemét a szemét, mint nekem? Vagy a doboz döntött úgy, hogy végső kétségbeesésében inkább a déli szélre bízza sorsát?
Végeredményben mindegy, nem ?! Az ég kék, a fű zöld, a  doboz  piros.Volt.
Gondolkodó és cselekvő embertársamat pedig így ismeretlenül is üdvözlöm, és köszönöm!


Új téma után kell néznem, pedig azt hittem ezt fogom hetekig rágni, mint kutya a velőscsontot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése