Időt és energiát nem kímélve keresem az okokat, a megoldásokat, a megfejtéseket, a miérteket. Az egész élet olyan, mint egy nagy kirakós játék, kinek ezer darabos, kinek ötezer, de van akinek pár száz darab is elég, és készen van a teljes kép. Nem feltétlenül attól függ a darabok száma, hogy ki meddig él. Sokkal inkább attól mennyire összetett az élete, mennyi időt szán a mindennapi történések megértésére. Úgy érzem az én kirakóm sosem készül el, ha így haladok, bár ez a tökéletes kirakózás. Mikor a már elkészült képdarabot nem rakod el, hanem kint hagyod az asztalon, szem előtt, s ha arra jársz, biztosan találsz egy darabot, ami a helyére kívánkozik. Minden nap foglalkozni kell vele, így sosem lesz unalmas, mindig élmény marad, és már várod, hogy mikor áll össze egy újabb részlet.
A sok kis megfejtés, magyarázat, miért adja meg a hétköznapokban is feladatot. Nekem biztosan. Megérteni, hogy a kamasz fiú hirtelen miért érez mindent támadásnak, beszólásnak, letolásnak. Rájönni, hogy a kicsi lány már nem baba, és már önálló elképzelései vannak a kis életéről. Megfejteni, hogy a nagyszülők miért lettek idős korukra olyan türelmetlenek, mint a kisgyerekek.
Én magyarázatot keresek mindenre, ami csak kérdésként felmerül bennem. Nem hessegetem el, mert tudom, hogy úgysem hagyna nyugodni. Ellenkezőleg. Akkor leszek nyugodt és kiegyensúlyozott, ha megtalálom számomra elfogadható és megnyugtató válaszokat. Egy - egy "feladvány" gyorsan megy, és mehet az elintézett ügyek közé. De vannak sok időt igénylő, egészen bonyolult dolgok is, amiknek talán sosem lesz megoldása bármennyire is igyekszem minden részletet ügyesen illeszteni.
Nem tudom mások hogy vannak ezzel ..... lehet, hogy ez egy feleslegesnek tűnő időrabló valaminek látszik, én mégis fontosnak tartom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése